London Shoulder Meet
Idén májusban lehetőségem volt részt venni a London Shoulder Meeting konferencián, amely az egyik legmeghatározóbb európai vállsebészeti és sportrehabilitációs szakmai esemény. A rendezvényt immár 12. alkalommal szervezték meg Londonban. Az eseményre évről évre a világ számos országából érkeznek ortopéd sebészek, sportorvosok, gyógytornászok és kutatók, hogy megosszák egymással a legújabb tudományos és klinikai tapasztalatokat.
Számomra különösen értékesek voltak a rehabilitációs fókuszú előadások és workshopok. Nagy élmény volt hallgatni Edel Fanning és Ben Ashworth előadásait, akik rendkívül gyakorlatias szemléletben mutatták be a vállinstabilitás és a sportolók rehabilitációjának aktuális kérdéseit. Workshopjaik során külön hangsúlyt kapott az objektív mérési módszerek szerepe és a klinikai döntéshozatal támogatása.
Ben Ashworth workshopján az általa kidolgozott ASH (Athletic Shoulder) tesztről szereztünk elméleti és gyakorlati tudást. A méréseket VALD ForceDecks segítségével végeztük, amely lehetővé teszi a felső végtag erőkifejtésének objektív vizsgálatát különböző pozíciókban. A teszt segítségével a vállövi stabilitást, az erőkifejtés képességét és az oldalkülönbségeket is tudjuk elemezni, ami különösen fontos a sportolók rehabilitációja és a return to play döntéshozatal során. Kifejezetten érdekes volt első kézből hallani a teszt fejlesztésének hátterét és gyakorlati alkalmazását.
Edel Fanning workshopja szintén rendkívül innovatív szemléletet képviselt. A foglalkozás során a Counter Movement Jump (CMJ) vizsgálatok eredményeit értelmeztük, valamint testre helyezett érzékelők segítségével modelleztük a vizsgált személy mozgását. A workshop jól bemutatta, hogyan lehet a biomechanikai és teljesítménydiagnosztikai adatokat a rehabilitációban és a sportolók terhelésmonitorozásában felhasználni, illetve hogyan támogathatják ezek az objektív mérések a klinikai döntéshozatalt.
A konferencia egyik legérdekesebb témája számomra a DAS (Dynamic Anterior Stabilization) műtéti technikáról szóló előadás volt. Ez az innovatív vállstabilizáló eljárás egyre nagyobb figyelmet kap nemzetközi szinten, különösen a fiatal, aktív sportolók kezelése kapcsán. Kifejezetten izgalmas volt látni, hogyan próbálják ötvözni a stabilitást biztosító sebészeti megoldásokat a gyorsabb és funkcionálisabb rehabilitáció lehetőségeivel.
Külön öröm volt újra hallani Alexander Lädermann előadását is, akit tavaly már a Berlin Shoulder Course során is volt alkalmam meghallgatni. Most is rendkívül magas színvonalú, inspiráló előadást tartott a vállsebészet és a funkcionális szemlélet kapcsolatáról.
A London Shoulder Meeting egyik legnagyobb erőssége számomra az volt, hogy a konferencia nemcsak műtéti technikákról szólt, hanem valódi multidiszciplináris gondolkodást képviselt. A workshopok, a fizioterápiás szekciók és a nemzetközi előadók mind hozzájárultak ahhoz, hogy új szemléletet és gyakorlati ötleteket vigyek haza.
