Hamstring sérülése gyakori az élsportolók körében. Az izomsérülések osztályozási rendszereinek célja, hogy keretet biztosítsanak a diagnózis felállításához. A British Athletics Muscle Injury Classification (BAMIC) egy MRI alapú osztályozási rendszer, amely meghatározott, anatómiailag felosztott osztályokat tartalmaz a sérülés helye alapján: (a) myofasciális, (b) izom-ín átmeneti vagy (c) ínsérülések; és a sérülés mértéke, amelyet 0-tól 4-ig terjedően osztályoznak. Azonban nincsenek klinikai irányelvek, amelyek összekapcsolnák a konkrét diagnózist egy célzott rehabilitációs tervvel. A cikkben fordított kutatás ezt a hiányt igyekszik pótolni.
Hamstring rehabilitation in elite track and field athletes: applying the British Athletics Muscle Injury Classification in clinical practice
Macdonald és mtsai, 2019
British Journal of Sports Medicine
Fordította: Józsa Dorina
A BAMIC keretet ad a klinikai döntések megkönnyítéséhez és a rehabilitációs protokoll kialakításához. A validált osztályozási rendszer részleteiről egy előző fordításunkban olvashatsz:
Nézzük, hogyan dolgoznak a Brit Atlétikai Szövetségben izomsérülések esetén!
Általános irányelvek a Hamstring sérüléseinek rehabilitációjára a Brit Atlétikai Szövetségben
- irányelv: A sérülés kezelése – pontos diagnózis felállítása
Miután egy sportoló akut Hamstring sérülést szenved, a Brit Atlétikai Szövetség orvosi csapata elsődleges feladatként kezeli a klinikai értékelést, amely magában foglalja a sérülés előzményeinek feltárását és a részletes klinikai fizikális vizsgálatot. Ezt követően néhány órán belül ultrahang és MRI képalkotó vizsgálatokat végeznek a szerkezeti diagnózis és osztályozás (BAMIC) meghatározása érdekében. Különböző sportágakból származó bizonyítékok szerint az inak érintettsége az izomsérülések esetén megnöveli a sportba való visszatérés idejét vagy az újrasérülés kockázatát – és a fizikális vizsgálat önmagában nem feltétlenül alkalmas ennek jelenlétének kimutatására. Egyéb oka is lehet az MR vizsgálatok elvégeznek, de az ín sérülésének kimutatása teszi leginkább indokolttá a képalkotó használatát az profi sportolók esetében. Ugyanakkor az MR diagnosztika önmagában korlátozottan nyújt pontos prognózist.
2. irányelv: A sporttudományi és az egészségügyi stáb együttműködésének elősegítése
A Brit Atlétikai Szövetség sporttudományi és egészségügyi stábja egy integrált egészség- és teljesítmény-modell keretében működik együtt: a sérüléskezelés során a szerepek, kompetenciák és a felelősség egyértelműen meg van határozva.
3. irányelv: Döntéshozatal – az edző és a sportoló bevonása
A Brit Atlétikai Szövetség közös döntéshozatali folyamatot alkalmaz a profi sportolók esetében: ez a modell összhangba hozza az egészségügyi és edzői stábot egy maghatározott cél érdekében. A sérülés kezelésekor az orvosi csapat, jelen esetben egy sportorvos és egy fizioterapeuta feladata, hogy folyamatosan szakértői információkat nyújtson az edzőnek és a sportolónak a diagnózisról, a javasolt kezelési stratégiák előnyeiről és kockázatairól. Az egészségügyi stáb küldetése, hogy minél korábbi időpontban elérje a sportolók teljes értékű edzésre való rendelkezésre állását, megteremtve ezzel a minél korábbi sportba való visszatérés lehetőségét. A rehabilitáció és a teljes edzésbe való visszatérés során az újrasérülés kockázata fontos tényező a közös döntéshozatali folyamatban. Bizonyos teljesítménycélok esetén (például Olimpia) a résztvevők közösen megegyezhetnek magasabb kockázatú döntésben is, melynek feltétele, hogy a sportoló és az edzői stáb teljes mértékben tisztában legyen a rizikókkal.
4. irányelv: Edzés
A Hamstring csoport három különálló izomból áll, amelyek mindegyike egyéni funkcionális szerepekkel rendelkezik anatómiai felépítésük alapján, és különböző aktivitási szintet mutatnak a különböző mozgások során. Sprintelés közben a m. biceps femoris van kitéve a legnagyobb terhelésnek, a m. semitendinosus a maximális sebesség elérésekor terhelődik leginkább, míg a m. semimembranosus elsősorban az elmozduláshoz szükséges erő megteremtésében játszik szerepet. A m. bicepsz femoris aktiválódik leginkább a sprintelés gyorsulási fázisában és a lendítésnél, a m. semitendinosus a maximális sebességű sprintelés során, míg az m. semimembranosus fontos szerepet játszik az energia elnyelésében és generálásában a lendítés és a támasz fázisában. Ezért fontos, hogy a rehabilitáció során összeállított gyakorlatok ezeket a funkciókat (is) megcélozzák, az érintett izom tekintetében, hogy megfelelően fejleszteni tudjuk ezeket a specifikus funkcionális szerepeket, és korlátozzuk a sérülés után megfigyelhető gyengülést, funkcióromlást.
Cameron és munkatársai a motoros kontroll fontosságát vizsgálták a Hamstring sérülésének kockázatának csökkentésében, valamint a futógyakorlatok alkalmazását bemelegítésként. A fokozatosan felépített futógyakorlatok funkcionálisan terhelik a Hamstringet, a mozgás sebességének és az izom előnyújtottságának fokozatos növelésével – mindkettő fontos terhelési jellemző. A csípő és a medence megváltozott kinematikája, beleértve a csípő flexiójának csökkenését és a medence előrebillenésének növekedését, mind megfigyelhető a Hamstring sérülést követően. A futógyakorlatok nagyon jól alkalmazhatók ezeknek az elemeknek az újraképzésére, optimalizálására.
5. irányelv: Erőfejlesztés
A Hamstring funkciójának összetettsége jól ismert. Míg az excentrikus izomműködés kulcsfontosságú a maximális sebességű futás során, más Hamstring feladatok eltérő erőedzési ingereket igényelhetnek, különösen az izometrikus terhelést, amelyet mostanában javasolnak a rehabilitációs protokollokban. A következőkben az excentrikus és izometrikus terhelés elsődleges mechanizmusait fogjuk tárgyalni, amelyek pozitívan befolyásolhatják a hamstring funkcióját.
Excentrikus erő edzése
A sprint során nagy mértékű excentrikus erők figyelhetők meg, különösen a lendítési fázisban. Az excentrikus erő hiánya / csökkent mértéke és a két alsó végtag közötti aszimmetriák összefüggésbe hozhatók a jövőbeni Hamstring sérülések bekövetkezésének kockázatával. A megfelelő mértékű excentrikus erő csökkenti a relatív kockázatot, amelyet a növekvő életkor és a korábbi sérülések jelentenek. Ezért az excentrikus edzés kulcsfontosságú része a Hamstring sérülések megelőzésének és rehabilitációjának, és elengedhetetlen a sprintelő sportolók kondícionálásában.
Hossz-feszültség kapcsolat javítása
A Hamstring sérülések szerkezeti változásokra hajlamosítják az izmot (fascia rövidülésére), ami növeli az újrasérülések kockázatát a sportolók esetében. Az excentrikus gyakorlatok növelik a fascia hosszát, ami csökkentheti a sérülés kockázatát.
Míg a nagy volumenű excentrikus edzésprogramok, mint a Nordic Hamstring gyakorlatok (NHE) rendszeres alkalmazása, jelentős javulást mutattak az excentrikus erő és az izomrost nyújtása terén, a legfrissebb tanulmányok hasonló javulásokat mutattak akár egy alacsony volumenű program esetén is, amely hetente egyszer két sorozatot tartalmaz, négy ismétléssel a NH gyakorlatból. Ez az alacsonyabb edzésmennyiség könnyebbé teheti az excentrikus gyakorlatok beépítését a sportoló erőedzésprogramjába, különösen a versenyidőszakok alatt. Így segíthet megelőzni az izomrost hosszának újrarövidülését – mely az excentrikus terhelés abbamaradása után két héttel jelentkezik.
Izometrikus edzés: Az izom-ín egység specifikusságának fejlesztése
A Hamstring izmainak kontraktilis eleme a lendítési fázis utolsó szakaszában viszonylag izometrikus marad(hat), ugyanis ilyenkor az izom-ín egység nyúlását az ín biztosítja. Az izomrostok izometrikus erősítése csökkenti a kontraktilis komponens által végzett mechanikai munkát, elősegítve az ín rugószerű viselkedését a nyújtás-rövidítés ciklusban. Ezért a nagy terhelésű izometrikus edzés specifikusabb ingert jelenthet ehhez a funkcionális igényhez.
Gátlás "leküdzése"
Azoknak a sportolóknak esetében, akiknek az anamnézisében fellelhető a Hamstring sérülése, krónikus reakcióként maladaptív változások jöhetnek létre a központi idegrendszerben. A sérülés utáni kezdeti szakaszokban azt gondolták, hogy a csökkent mérhető myoelektromos aktivitás az izomban védelmi mechanizmusként szolgál a gyógyuló szövet tehermentesítésére (protektív mechanizmus). Azonban hosszabb távon is gyakran szelektív gátlás jelentkezik a Hamstring excentrikus munkája során, ami veszélyeztetheti a rehabilitáció sikerességét és az izom adaptációját. A krónikus aktivációs problémákat a Nordic curl során sérülés után lehetett kimutatni, főképp a térd szinte teljes extensiós helyzetében. Lehetséges, hogy az izometrikus edzés segít megelőzni azokat a gátló mechanizmusokat, amelyek az excentrikus körülmények között fordulnak elő, mivel az izolált izomaktiváció magasabb az izometrikus összehúzódások során.
(Például patella-ín panasztól szenvedők esetében már egyértelműen kimutatták az izommetrikus gyakorlatok hatására a corticalis gátlás csökkenését, a motoros egységek aktivációjának növekedésével együtt. Ezért javasoljuk a nagy ellenállással szemben végzett izometrikus gyakorlatokat, különösen olyan sérüléseknél, amikor a fájdalom és a funkciókiesés nagyobb mértékű: így a motoros egységes toborzásának javítása megvalósulhat, mielőtt az excentrikus terhelést bevezetnénk.
Gerinc
Bár kevés bizonyíték támasztja alá a LPHC (lumbo-pelvic-hip komplex) edzésének szerepét, mégis a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a régió kezelése része kell legyen a Hamstring sérülések rehabilitációjának. A Hamstring izomcsoportnak stabilizáló szerepe van a medencén a lig. sacrotuberalehoz való kapcsolódásuk révén. A nem megfelelő medence mozgás vagy a stabilitás csökkenése növelheti a Hamstring terhelését. Nincs elegendő evidencia a LPHC neuromuscularis edzésének hatékonyságára sem, ahogyan nincs gold standard vizsgálati protokoll a törzsizmok funkciójának mérésére sem, mégis javasolt egy átfogó erőedzés, amely minden mozgásiránynak való ellenállási képességet fejleszti (antiflexió, antiextensió, antilateralflexió, antirotáció).
Bár nincs közvetlen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a gerincproblémák kezelése hatékony lenne a Hamstring rehabilitációban vagy prevencióban, mégis az arthrogén izomgátlás következtében kialakuló problémákat, amelyet széles körben elismernek például a térdízületi problémákat illetően, figyelembe kell venni a Hamstring sérülés kezelése során. A manuális terápia pozitívan befolyásolhatja a LPHC biomechanikai jellemzőit és csökkentheti a fájdalom megélését. Ez releváns lehet, tekintve, hogy a medence funkciója fontos szerepet játszik a sprint mechanizmusának és a Hamstring hossz-feszültség kapcsolatának optimalizálásában.
Csípő
A megfelelő csípőízületi mobilitás és kontroll kulcsfontosságú az optimális Hamstring funkcióhoz. A m. gluteus maximus gyengeségét és csökkent aktivációját is, mint sérülési kockázati tényezőt említik több kutatásban.
A femoroacetabularis impingement (FAI) morfológia előfordulása magas az atléták között – melynek gyakorta tünete a csípőízület flexiós mozgástartományának csökkenése. Ez azért fontos, mert az optimális mértékű csípőflexiós szögek elérése kritikus tényező a nagy sebességű futás szempontjából. A csökkent csípőflexió potenciális szövődménye a sprintelés során a medencerotáció kompenzatorikus növekedése lehet, amely következtében megnövekedhet a Hamstring terhelése. Ezért a FAI (konzervatív) kezelése fontos aspektus lehet a Hamstring sérülések rehabilitációjában.
